A szeptember
10-ei rendkívüli képviselőtestületi ülésre Novákovics Ferenc és jómagam
írásban kaptunk meghívót, amit ezúton is köszönünk. Rajtunk
kívül több lakos is megjelent a hallgatóság soraiban és aktívan szólt hozzá a
témához.
Az összejövetel apropója az volt, hogy
szeptember 9-én a KEROX Kft. képviseletében eljáró Scherer Ferenc úgy
tájékoztatott több családot, hogy a megkezdett építkezést a cég végérvényesen
leállítja. Az esti TV2 Tények műsorból már az derült ki, hogy csak
felfüggesztésről van szó. (Csak zárójelben szeretnénk megjegyezni, hogy nem
igazak azok a városszerte terjedő pletykák, miszerint a KEROX megvette a
szomszédos családok ingatlanait. Erre nem került sor, nyilvánvaló, hogy ha az
építkezés nem valósul meg, akkor a cégnek szükségtelen megvennie az
ingatlanokat. Jó kérdés, hogy a cég egyáltalán miért szerette volna ezeket a
házakat megvenni? Valószínűleg azért, mert tudják, hogy ezek lényegében
élhetetlenné válnának, ha az üzem megépül. Ne feledjük, hidraulikus és
isosztatikus prések, továbbá forgácsoló gépek működnének a házak falától 15
méterre lévő üzemben 3 műszakban.)
Többeknek feltűnt, hogy már szeptember
5-ei óta álltak a munkálatok. A lakosság körében sokan arra tippeltek, hogy
vizenyős réteghez (Tó utca, Patak utca, Duna utca, Dráva utca neve jelzésértékű
lehet) értek az ásás során, ezért talajmechanikai vizsgálatokat kell
elvégezniük, esetleg módosítaniuk kell a terveket. Felvetődött, hogy a
Csapágygyárból évtizedekkel ezelőtt kihordott veszélyes anyagokat találtak meg.
Szóval volt minden. Megpróbálunk majd utánanézni ezeknek a feltevéseknek is.
A megbeszélés
hosszúra és viharosra sikeredett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy azóta több
képviselő is értékelte a helyzetet saját internetes felületén.
Polgármester úr
tájékoztatta a testületet arról, hogy Aradszki országgyűlési képviselő úrral,
Bolgár úrral, aki a cég többségi tulajdonosa, valamint a KEROX Kft.
ügyvezetőivel tárgyaltak a kialakult helyzetről, mely tárgyalásokat a
szeptember 16-án kezdődő héten folytatják.
Az ülésen elhangzottak, továbbá az eddig történtek
alapján kijelenthetők az alábbiak:
1. Úgy
tűnik, hogy a KEROX Kft. jelenlegi telephelyén termelési kapacitásainak
maximumán működik. Termékei iránt a kereslet növekszik, ezért
gyártókapacitásait bővítenie kellene, de miután a Homokbánya úti ingatlanát
teljesen beépítette, ott erre már nincsen lehetősége.
2. Nem
tudjuk, hogy mennyire mobilizálhatók, mennyire függetleníthetők az egyes
üzemegységek egymástól. Nyilvánvaló, hogy kedvező lenne a tulajdonos számára,
ha a Tisza-Tó-Petőfi S. utca által határolt területen történhetne meg a
kapacitások bővítése, vagy a teljes üzem átköltöztetése. Ugyanakkor a
tulajdonos tudja azt is, hogy a lakosság minden eszközt hajlandó bevetni annak
érdekében, hogy a bővülés ne ezen a területen történjen meg.
3. Polgármester
úr tájékoztatása szerint, a cég döntéshozói már annyira feldühödtek a lakosság
folyamatos „törődése” miatt, hogy nagyon komolyan megfordult a fejükben az,
hogy egész KEROX-ot elköltöztetik Diósdról, és akkor oda a vállalkozás által
fizetett iparűzési adó bevétel, továbbá munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.
Nem gondoljuk, hogy ez az elköltözés 3-5 éven reálisan előfordulhat. Miért?
Mert az üzem elköltöztetése nem csak, hogy időigényes, hanem rendkívül drága
is. (Ahogyan a következő pontban írni fogom, ez a kisebbik gond.) Előfordulhat
az is, hogy olyan kötelezettségei vannak, amelyek miatt a termelését, a
foglalkoztatottak számát meg kell tartania, esetleg növelnie kell. Ilyen lehet
például egy uniós forrásból származó támogatás, vagy bármilyen állami
támogatás, amelyért cserébe a támogatottaknak szokásos módon fenntartási
kötelezettségeket kell vállalniuk, és ha azokat nem teljesítik vissza kell
fizetniük a korábban igénybevett támogatást. Ezen kívül gátolhatja még a
költözést a teljesítendő megrendelések, határidős ügyletekből származó
kötelezettségek, vagy a szakképzett munkavállalók hiánya az új területen (nem
biztos, hogy a jelenlegi dolgozói hajlandók lennének követni a céget), stb.
4. Elhangzott
az ülésen, hogy a cégnek más települések felajánlották, hogy ha oda költözik,
akkor telket kap, valamint néhány évre iparűzési adó mentességet – nyilván
azért, hogy oda munkahelyeket, majd később iparűzési adóbevételeket vigyen.
Ezek azért lényeges megjegyzések, mert bármely üzem átköltözetésének költségét
egy ingyen telek, továbbá az iparűzési adó mentesség lényegében kompenzálja. A
lakosság soraiból érkező hozzászólásra, miszerint máshol biztosan külterületen
fogadnák őket, nem érkezett választ. Még az is elhangzott, hogy Ukrajnába vagy
Kínába költözne. Szóval megy a találgatás.
5. A
lakosságnak tett ajánlat a következőképpen nézett ki.
a) A
tiltakozó lakosság jelentse ki, hogy abbahagyja a KEROX „mószerolását” és
ígérje meg, hogy nem gördít akadályt az elé, hogy a cég Diósdon belül – a
település vezetőinek közreműködésével ‑ máshol jusson telekhez. Ezzel
kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel:
-
Eddig folyamatosan azt kommunikálták, hogy nem volt más telek, ahová a KEROX
mehetett volna, amikor polgármester úr a telekcserén ügyködött. Úgy tűnik, hogy
valami megváltozott, mert most meg mégis van.
-
Az ülésen csak néhány család volt ott (mi is aznap kaptunk meghívót), azok is a
tervezett üzem környékén élnek. Elmondtuk, nem értjük, miért várják tőlünk a
település vezetői, hogy ígéretet tegyünk, amikor (1) azt sem tudjuk, hogy a
most felmerült új terület hol van, ott kiket zavarna (zavarna-e egyáltalán
valakit) egy megépülő üzem; (2) hogyan ígérjünk meg bármit is azok nevében,
akik a cég Homokbánya úti telephelye környékén élnek, és elfogyott a céggel
szembeni türelmük. Az ülés végén elmondtuk, hogy megküldésre került a KEROX
Kft. vezetőihez a Homokbánya út környékén élő 57 lakó által megbízott ügyvédi
iroda felszólítása. Ennek lényege, hogy a lakosság felszólította a céget a bűz
végérvényes megszüntetésre, ellenkező esetben további jogi lépéseket helyeztek
kilátásba. Az üzem környékén élő lakossággal együtt érezve csak azt tudjuk
mondani, hogy amely cég képtelen együtt élni a környezetével, a lakossággal,
attól nem kérünk semmit, mennie kell.
-
2011-ben pont ez volt a szöveg: a cég megértette a diósdiak tiltakozását,
máshol épít. A tiltakozás, mint kiderült, senkit nem érdekelt. Az ügyet
elaltatták, aztán az építkezés mégiscsak elkezdődött. Ezért sem gondoljuk azt,
hogy amíg a KEROX tulajdonában van a kérdéses terület, addig nyugodtan
alhatunk.
b) VAGY
a tiltakozó lakosság (és az őket támogató képviselők) jelentse ki, hogy menjen
el a KEROX Diósdról, és akik ilyen kijelentést tesznek, vállalják fel, hogy ők
üldözték el a céget a településről, miattuk esik el a város bevételektől. Ezzel
kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel:
-
Ahogyan az előző pontban írtuk, a lakosság jelentős része (több száz család) az
új üzem építése ellen tiltakozik, egy másik része, pedig a meglévő üzem zavaró
működése ellen. Itt tehát egy elég széles körről, problémahalmazról és
összetett igényekről van szó.
-
Miért kell a lakosságra áttolni annak a felelősségét, hogy a korábbi hibás
településfejlesztési döntések eredményeképpen előálló helyzet mára
tarthatatlanná vált? Nem a lakosság adta ki az építési engedélyeket a jelenlegi
üzem köré. Nem a lakosság engedélyezte a homokbánya úti terület extrém mértékű
beépítését, és azt, hogy a cég lakóházak közvetlen közelében úgy kinője magát,
hogy a tevékenysége már zavaróvá váljon. Másrészt a csapágygyári lakótelep és a
környező részek a Csapágygyárral egy időben létesültek, ám azóta a környék
lakossága kicserélődött. Nyilván ez annak köszönhető, hogy a gyár évtizedek óta
nem működik. Különben ki jött volna ide… Most a cég (a településvezetés csendes
támogatása mellett) úgy döntött, hogy a település szívében bővítené az ipart.
Ez nyilván nonszensz, és ezért sem a lakosság a felelős. A lakosok csupán
nyugodt, zavaró hatásoktól mentes, egészséges környezetet szeretnének, és
ragaszkodnak vagyonunk értékállóságának megőrzéséhez. Egy szó mint száz, a
felelősöket nem a lakosok között kell keresni.
-
Természetesen elvárható, és fel is ajánlottuk, hogy partnerek vagyunk abban,
hogy elkezdődjön az együttgondolkodás, amely esetlegesen a KEROX utáni életről
szól. Ahogyan már írtam, a magam részéről nem gondolom, hogy 3-5 éven belül
realitássá válhat a KEROX-mentes Diósd, és az sem biztos, hogy felmerült-e
egyáltalán az üzem elköltöztetése. Mindenesetre 3-5 év alatt van idő
felkészülni arra, hogy a település költségvetését, gazdálkodását a jelenleg
meglévő egyoldalú kitettségről többlábas szerkezetre állítsuk át. Ennek ‑
valamit valamiért elven ‑ minden bizonnyal lesznek a lakosságot is érintő
vonatkozásai. Itt még szeretnénk megjegyezni, hogy az iparűzési adó – mint
önkormányzati bevételi forrás – a Kormányzat döntésétől függ, ennek
folyamatosságára és mértékére elég merész dolog egy város jövőjét alapozni.
-
Butaság feltételezni azt, hogy a cég azért menne el Diósdról, mert a lakosság
kijelenti, hogy menjen el. A jelenlegi üzemük addig működhet (évi több
milliárdos nyereséget termelve), amíg egy arra hivatott hatóság valamilyen
oknál fogva másképpen nem dönt. Nyilván a lakosság elégedetlenkedése (amit jól
mutat az ügyvédi felszólítás), előidézhet hatósági intézkedéseket. De ennek
kivédése, amennyiben nincsenek technikai akadályai, egyedül a tulajdonosok
döntésén múlik. Hajlandók-e többet áldozni arra, hogy a zavaró tevékenységet
kiküszöböljék.
-
Tehát a cég legfeljebb azért menne el, mert kinőtte a területét, és a
tulajdonos csak úgy tud több profithoz jutni, ha egy nagyobb épületbe be tud
pakolni mindent, vagy ha már rákényszerült, hogy több üzemegysége legyen, akkor
azok legalább közel legyenek egymáshoz.
6. Ha
valaki beült volna az ülésre, az láthatta/hallhatta volna,
hogy
a) Eőry, Kőhidi és
Madarász képviselő urak három óra alatt egy szó nem sok, annyit nem ejtettek ki
a szájukon, így nehéz tudni, hogy mit gondolnak az ügyről.
b)
a
többiek a KEROX teljes távozását nem gondolják szükségszerűnek, vagy éppen
nélküle nem szívesen képzelnék el a település életét. Ugyanakkor a KEROX iránti
„vágy”, illetve a céggel szemben való fellépés keménysége rendkívüli mértékben
eltérő:
- Polgármester úr, Alpolgármester úr és
Ostorházi képviselő úr voltak a legaktívabb abban, hogy a cég Diósdon tartását
elfogadtassák. Eltérő mértékben, de megpróbálták a KEROX-szal kapcsolatos
lakossági panaszokat, valamint az ebből fakadó félelmeket relativizálni és
bagatelizálni. Elhangzott, hogy itt van az M0 is, az is zavar, de lehetetlen
lázongani ellene. Elhangzott, hogy a KEROX alkalmazottai nem éreznek bűzt a
gépek mellett. Ostorházi úr kijelentette, hogy nem tudja
elképzelni a bűzt, és szívesen elmenne azokra a teraszokra, ahol ilyet éreznek.
Azt hiszem az ügyvédi felszólítás bizonyította, hogy nem fikcióról van szó,
ezzel kár is többet foglalkozni, a lakosságot komolyan kell venni, hiszen senki
nem passzióból keroxozik!Ugyanakkor polgármester úr és Ostorházi képviselő úr
voltak leginkább felelősségteljesek abban, hogy a KEROX utáni élet várható
problémáival szembesítsék a lakosságot. Nyilván hatalmas az információs
asszimetria, de felajánlottuk a segítségünket a költségvetési jellegű problémák
áttekintéséhez, az esetleges megoldásokon való együttgondolkodáshoz.
- Sohajda, Dizseri és Bogó képviselő urak nem
titkolták, hogy örülnek annak, hogy a cég felfüggesztette az építkezést, és
javasolták a Homokbánya út 24 órás monitorozását, és a szükséges intézkedések
kikényszerítését. A KEROX tervezett üzemét már máshol képzelték el, míg Sohajda
és Dizseri urak a fenti ipari terület felé terelnék a cég új üzemét (egyébként
polgármester úr, alpolgármester úr és Ostorházi úr is erről beszélt), Bogó úr a
Nagytéténnyel határos területekről szólt. Igaz őt a többiek lehurrogták. Bogó
úr elszántabbnak tűnt abban, hogy a gazdálkodással kapcsolatos nehézségek
megoldhatók, míg a többiek inkább a várható problémákat próbálták meg számba
venni, érzékeltetni a tiltakozó lakosság számára.
7. Azt
hiszem sokat nem jutottunk előre. Ahogyan írtuk, a polgármester úr folytatja a
tárgyalásokat a KEROX-szal, de, azt, hogy pontosan mit fog képviselni, csak ő
tudja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése