Képviselőtestületi ülésen jártunk 2. (09.10.)

A szeptember 10-ei rendkívüli képviselőtestületi ülésre Novákovics Ferenc és jómagam írásban kaptunk meghívót, amit ezúton is köszönünk. Rajtunk kívül több lakos is megjelent a hallgatóság soraiban és aktívan szólt hozzá a témához.

Az összejövetel apropója az volt, hogy szeptember 9-én a KEROX Kft. képviseletében eljáró Scherer Ferenc úgy tájékoztatott több családot, hogy a megkezdett építkezést a cég végérvényesen leállítja. Az esti TV2 Tények műsorból már az derült ki, hogy csak felfüggesztésről van szó. (Csak zárójelben szeretnénk megjegyezni, hogy nem igazak azok a városszerte terjedő pletykák, miszerint a KEROX megvette a szomszédos családok ingatlanait. Erre nem került sor, nyilvánvaló, hogy ha az építkezés nem valósul meg, akkor a cégnek szükségtelen megvennie az ingatlanokat. Jó kérdés, hogy a cég egyáltalán miért szerette volna ezeket a házakat megvenni? Valószínűleg azért, mert tudják, hogy ezek lényegében élhetetlenné válnának, ha az üzem megépül. Ne feledjük, hidraulikus és isosztatikus prések, továbbá forgácsoló gépek működnének a házak falától 15 méterre lévő üzemben 3 műszakban.)

Többeknek feltűnt, hogy már szeptember 5-ei óta álltak a munkálatok. A lakosság körében sokan arra tippeltek, hogy vizenyős réteghez (Tó utca, Patak utca, Duna utca, Dráva utca neve jelzésértékű lehet) értek az ásás során, ezért talajmechanikai vizsgálatokat kell elvégezniük, esetleg módosítaniuk kell a terveket. Felvetődött, hogy a Csapágygyárból évtizedekkel ezelőtt kihordott veszélyes anyagokat találtak meg. Szóval volt minden. Megpróbálunk majd utánanézni ezeknek a feltevéseknek is.

A megbeszélés hosszúra és viharosra sikeredett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy azóta több képviselő is értékelte a helyzetet saját internetes felületén.

Polgármester úr tájékoztatta a testületet arról, hogy Aradszki országgyűlési képviselő úrral, Bolgár úrral, aki a cég többségi tulajdonosa, valamint a KEROX Kft. ügyvezetőivel tárgyaltak a kialakult helyzetről, mely tárgyalásokat a szeptember 16-án kezdődő héten folytatják.

Az ülésen elhangzottak, továbbá az eddig történtek alapján kijelenthetők az alábbiak:

1.    Úgy tűnik, hogy a KEROX Kft. jelenlegi telephelyén termelési kapacitásainak maximumán működik. Termékei iránt a kereslet növekszik, ezért gyártókapacitásait bővítenie kellene, de miután a Homokbánya úti ingatlanát teljesen beépítette, ott erre már nincsen lehetősége.

2.    Nem tudjuk, hogy mennyire mobilizálhatók, mennyire függetleníthetők az egyes üzemegységek egymástól. Nyilvánvaló, hogy kedvező lenne a tulajdonos számára, ha a Tisza-Tó-Petőfi S. utca által határolt területen történhetne meg a kapacitások bővítése, vagy a teljes üzem átköltöztetése. Ugyanakkor a tulajdonos tudja azt is, hogy a lakosság minden eszközt hajlandó bevetni annak érdekében, hogy a bővülés ne ezen a területen történjen meg.

3.    Polgármester úr tájékoztatása szerint, a cég döntéshozói már annyira feldühödtek a lakosság folyamatos „törődése” miatt, hogy nagyon komolyan megfordult a fejükben az, hogy egész KEROX-ot elköltöztetik Diósdról, és akkor oda a vállalkozás által fizetett iparűzési adó bevétel, továbbá munkahelyek is veszélybe kerülhetnek. Nem gondoljuk, hogy ez az elköltözés 3-5 éven reálisan előfordulhat. Miért? Mert az üzem elköltöztetése nem csak, hogy időigényes, hanem rendkívül drága is. (Ahogyan a következő pontban írni fogom, ez a kisebbik gond.) Előfordulhat az is, hogy olyan kötelezettségei vannak, amelyek miatt a termelését, a foglalkoztatottak számát meg kell tartania, esetleg növelnie kell. Ilyen lehet például egy uniós forrásból származó támogatás, vagy bármilyen állami támogatás, amelyért cserébe a támogatottaknak szokásos módon fenntartási kötelezettségeket kell vállalniuk, és ha azokat nem teljesítik vissza kell fizetniük a korábban igénybevett támogatást. Ezen kívül gátolhatja még a költözést a teljesítendő megrendelések, határidős ügyletekből származó kötelezettségek, vagy a szakképzett munkavállalók hiánya az új területen (nem biztos, hogy a jelenlegi dolgozói hajlandók lennének követni a céget), stb.

4.   Elhangzott az ülésen, hogy a cégnek más települések felajánlották, hogy ha oda költözik, akkor telket kap, valamint néhány évre iparűzési adó mentességet – nyilván azért, hogy oda munkahelyeket, majd később iparűzési adóbevételeket vigyen. Ezek azért lényeges megjegyzések, mert bármely üzem átköltözetésének költségét egy ingyen telek, továbbá az iparűzési adó mentesség lényegében kompenzálja. A lakosság soraiból érkező hozzászólásra, miszerint máshol biztosan külterületen fogadnák őket, nem érkezett választ. Még az is elhangzott, hogy Ukrajnába vagy Kínába költözne. Szóval megy a találgatás.

5.    A lakosságnak tett ajánlat a következőképpen nézett ki.

a)           A tiltakozó lakosság jelentse ki, hogy abbahagyja a KEROX „mószerolását” és ígérje meg, hogy nem gördít akadályt az elé, hogy a cég Diósdon belül – a település vezetőinek közreműködésével ‑ máshol jusson telekhez. Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel:

- Eddig folyamatosan azt kommunikálták, hogy nem volt más telek, ahová a KEROX mehetett volna, amikor polgármester úr a telekcserén ügyködött. Úgy tűnik, hogy valami megváltozott, mert most meg mégis van.

- Az ülésen csak néhány család volt ott (mi is aznap kaptunk meghívót), azok is a tervezett üzem környékén élnek. Elmondtuk, nem értjük, miért várják tőlünk a település vezetői, hogy ígéretet tegyünk, amikor (1) azt sem tudjuk, hogy a most felmerült új terület hol van, ott kiket zavarna (zavarna-e egyáltalán valakit) egy megépülő üzem; (2) hogyan ígérjünk meg bármit is azok nevében, akik a cég Homokbánya úti telephelye környékén élnek, és elfogyott a céggel szembeni türelmük. Az ülés végén elmondtuk, hogy megküldésre került a KEROX Kft. vezetőihez a Homokbánya út környékén élő 57 lakó által megbízott ügyvédi iroda felszólítása. Ennek lényege, hogy a lakosság felszólította a céget a bűz végérvényes megszüntetésre, ellenkező esetben további jogi lépéseket helyeztek kilátásba. Az üzem környékén élő lakossággal együtt érezve csak azt tudjuk mondani, hogy amely cég képtelen együtt élni a környezetével, a lakossággal, attól nem kérünk semmit, mennie kell.

- 2011-ben pont ez volt a szöveg: a cég megértette a diósdiak tiltakozását, máshol épít. A tiltakozás, mint kiderült, senkit nem érdekelt. Az ügyet elaltatták, aztán az építkezés mégiscsak elkezdődött. Ezért sem gondoljuk azt, hogy amíg a KEROX tulajdonában van a kérdéses terület, addig nyugodtan alhatunk.

b)          VAGY a tiltakozó lakosság (és az őket támogató képviselők) jelentse ki, hogy menjen el a KEROX Diósdról, és akik ilyen kijelentést tesznek, vállalják fel, hogy ők üldözték el a céget a településről, miattuk esik el a város bevételektől. Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel:

- Ahogyan az előző pontban írtuk, a lakosság jelentős része (több száz család) az új üzem építése ellen tiltakozik, egy másik része, pedig a meglévő üzem zavaró működése ellen. Itt tehát egy elég széles körről, problémahalmazról és összetett igényekről van szó.

- Miért kell a lakosságra áttolni annak a felelősségét, hogy a korábbi hibás településfejlesztési döntések eredményeképpen előálló helyzet mára tarthatatlanná vált? Nem a lakosság adta ki az építési engedélyeket a jelenlegi üzem köré. Nem a lakosság engedélyezte a homokbánya úti terület extrém mértékű beépítését, és azt, hogy a cég lakóházak közvetlen közelében úgy kinője magát, hogy a tevékenysége már zavaróvá váljon. Másrészt a csapágygyári lakótelep és a környező részek a Csapágygyárral egy időben létesültek, ám azóta a környék lakossága kicserélődött. Nyilván ez annak köszönhető, hogy a gyár évtizedek óta nem működik. Különben ki jött volna ide… Most a cég (a településvezetés csendes támogatása mellett) úgy döntött, hogy a település szívében bővítené az ipart. Ez nyilván nonszensz, és ezért sem a lakosság a felelős. A lakosok csupán nyugodt, zavaró hatásoktól mentes, egészséges környezetet szeretnének, és ragaszkodnak vagyonunk értékállóságának megőrzéséhez. Egy szó mint száz, a felelősöket nem a lakosok között kell keresni.

- Természetesen elvárható, és fel is ajánlottuk, hogy partnerek vagyunk abban, hogy elkezdődjön az együttgondolkodás, amely esetlegesen a KEROX utáni életről szól. Ahogyan már írtam, a magam részéről nem gondolom, hogy 3-5 éven belül realitássá válhat a KEROX-mentes Diósd, és az sem biztos, hogy felmerült-e egyáltalán az üzem elköltöztetése. Mindenesetre 3-5 év alatt van idő felkészülni arra, hogy a település költségvetését, gazdálkodását a jelenleg meglévő egyoldalú kitettségről többlábas szerkezetre állítsuk át. Ennek ‑ valamit valamiért elven ‑ minden bizonnyal lesznek a lakosságot is érintő vonatkozásai. Itt még szeretnénk megjegyezni, hogy az iparűzési adó – mint önkormányzati bevételi forrás – a Kormányzat döntésétől függ, ennek folyamatosságára és mértékére elég merész dolog egy város jövőjét alapozni.

- Butaság feltételezni azt, hogy a cég azért menne el Diósdról, mert a lakosság kijelenti, hogy menjen el. A jelenlegi üzemük addig működhet (évi több milliárdos nyereséget termelve), amíg egy arra hivatott hatóság valamilyen oknál fogva másképpen nem dönt. Nyilván a lakosság elégedetlenkedése (amit jól mutat az ügyvédi felszólítás), előidézhet hatósági intézkedéseket. De ennek kivédése, amennyiben nincsenek technikai akadályai, egyedül a tulajdonosok döntésén múlik. Hajlandók-e többet áldozni arra, hogy a zavaró tevékenységet kiküszöböljék.

- Tehát a cég legfeljebb azért menne el, mert kinőtte a területét, és a tulajdonos csak úgy tud több profithoz jutni, ha egy nagyobb épületbe be tud pakolni mindent, vagy ha már rákényszerült, hogy több üzemegysége legyen, akkor azok legalább közel legyenek egymáshoz.

6.  Ha valaki beült volna az ülésre, az láthatta/hallhatta volna, hogy

a)    Eőry, Kőhidi és Madarász képviselő urak három óra alatt egy szó nem sok, annyit nem ejtettek ki a szájukon, így nehéz tudni, hogy mit gondolnak az ügyről.

b)   a többiek a KEROX teljes távozását nem gondolják szükségszerűnek, vagy éppen nélküle nem szívesen képzelnék el a település életét. Ugyanakkor a KEROX iránti „vágy”, illetve a céggel szemben való fellépés keménysége rendkívüli mértékben eltérő:

-    Polgármester úr, Alpolgármester úr és Ostorházi képviselő úr voltak a legaktívabb abban, hogy a cég Diósdon tartását elfogadtassák. Eltérő mértékben, de megpróbálták a KEROX-szal kapcsolatos lakossági panaszokat, valamint az ebből fakadó félelmeket relativizálni és bagatelizálni. Elhangzott, hogy itt van az M0 is, az is zavar, de lehetetlen lázongani ellene. Elhangzott, hogy a KEROX alkalmazottai nem éreznek bűzt a gépek mellett. Ostorházi úr kijelentette, hogy nem tudja elképzelni a bűzt, és szívesen elmenne azokra a teraszokra, ahol ilyet éreznek. Azt hiszem az ügyvédi felszólítás bizonyította, hogy nem fikcióról van szó, ezzel kár is többet foglalkozni, a lakosságot komolyan kell venni, hiszen senki nem passzióból keroxozik!Ugyanakkor polgármester úr és Ostorházi képviselő úr voltak leginkább felelősségteljesek abban, hogy a KEROX utáni élet várható problémáival szembesítsék a lakosságot. Nyilván hatalmas az információs asszimetria, de felajánlottuk a segítségünket a költségvetési jellegű problémák áttekintéséhez, az esetleges megoldásokon való együttgondolkodáshoz.

-    Sohajda, Dizseri és Bogó képviselő urak nem titkolták, hogy örülnek annak, hogy a cég felfüggesztette az építkezést, és javasolták a Homokbánya út 24 órás monitorozását, és a szükséges intézkedések kikényszerítését. A KEROX tervezett üzemét már máshol képzelték el, míg Sohajda és Dizseri urak a fenti ipari terület felé terelnék a cég új üzemét (egyébként polgármester úr, alpolgármester úr és Ostorházi úr is erről beszélt), Bogó úr a Nagytéténnyel határos területekről szólt. Igaz őt a többiek lehurrogták. Bogó úr elszántabbnak tűnt abban, hogy a gazdálkodással kapcsolatos nehézségek megoldhatók, míg a többiek inkább a várható problémákat próbálták meg számba venni, érzékeltetni a tiltakozó lakosság számára.

7.      Azt hiszem sokat nem jutottunk előre. Ahogyan írtuk, a polgármester úr folytatja a tárgyalásokat a KEROX-szal, de, azt, hogy pontosan mit fog képviselni, csak ő tudja...

Reakció a KEROX nyilatkozatára

Augusztus 30-án megjelent a Szabad Föld témával kapcsolatos cikke (http://www.szabadfold.hu/aktualis/bizalom_hijan_botrany_diosdon), amelyben helyet kapott Bolgár György (KEROX tulajdonos) és Gombos Gábor (KEROX ügyvezető igazgató) nyilatkozata, amellyel kapcsolatban az alábbi levelet juttattuk el a Szabad Föld főszerkesztőjéhez.

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A Szabad Föld augusztus 30-i számában megjelent diósdi gyárépítésről szóló „Bizalom híján” című írásukhoz gratulálunk. Ugyanakkor a lapban mindenféle kommentár nélkül közétett, a gyárat építtető KEROX Kft. tulajdonosának és ügyvezető igazgatójának nyilatkozatához az alábbi észrevételeket kell tennünk. Kérjük, hogy ezeket változatlan formában közölni szíveskedjenek.

A cég képviselőinek nyilatkozatából kiderült, hogy a jelenlegi „gyáruk”-ban működő műanyagüzem és fogászatikerámia-gyártás tevékenységeket szeretnék áttelepíteni a Diósd közepére. „Természetes”, hogy a cég képviselői bagatellizálni próbálják az ügy jelentőségét, amikor az építkezés ellen tiltakozókat „néhány lakó”-ként említik. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy eddig már több mint 80 utcából, több száz család írta alá a gyár építésével kapcsolatos tiltakozó nyilatkozatot, akik egyrészt az érintett terület környékén élnek, másrészt gyermekeik, unokáik a közelben lévő iskolában, óvodában töltik mindennapjaikat. Ugyanis az itt élők tudják, hogy milyen a KEROX képviselői által „a környezetre hatással nem bíró zárt technológia”-ként jellemzett gyár, gyártás. Ha nem bírna hatással a környezetre a gyártás, akkor minden bizonnyal nem lenne a cégnek sorozatos konfliktusa a jelenlegi gyára környékén élő diósdi lakossággal.

Úgy gondoljuk, hogy a KEROX Kft. által tett nyilatkozattal a cég képviselői tanúbizonyságot tettek arról, hogy nem rendelkeznek helyismerettel Diósdon, nekik ez a város csak egy-két telephely, nem itt élnek. Ugyanis, ha ismernénk a gyárfalon túli Diósdot, akkor tudnák, hogy állításukkal ellentetében, a településen nem lehet olcsón telket vásárolni. Természetesen megértjük, hogy a KEROX Kft. tulajdonosának, aki egyben hazánk egyik leggazdagabb embere, mást jelent az olcsóság és a drágaság, mint a helyi lakosság számára, de kérjük, értsen meg ő is bennünket.

Tény és való, hogy a KEROX Kft. által felépíteni kívánt üzem melletti területen, hosszú évek óta különféle üzemek működtek, működnek. Ugyanakkor rosszul tudják a KEROX Kft. képviselői, a jelenleg ott működő üzem működése sem problémamentes, a lakosság és az üzem között előfordulnak konfliktusok. Megjegyezzük, hogy a KEROX Kft. képviselőinek egy másik cégre való mutogatása nem ismeretlen a lakosság számára. A 2011. január 14-én megtartott lakossági fórumon, a cég ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy jelenlegi gyáruk környékén élők által érzett büdös nem tőlük jön, hanem a szomszédos üzemből. Erről a szomszédos cégről később kiderült, hogy a KEROX Kft. résztulajdonában van.

A cég képviselői nyilatkozatukban megjegyzik, hogy jó szándékukat és a környezetükkel való békés együttélésre törekvésüket bizonyítja, hogy tárgyalásokat kezdtek a beruházás által legközvetlenebbül érintett lakókkal a megoldás érdekében, mely megbeszélések jelenleg is folynak. Érdekes módja a békés együttélésre törekvésnek, ha a cég meg kívánja venni a környéken élők házait, amelynek következtében a lakók – jobb híján ‑ elhagyják azokat az ingatlanokat ahol esetenként leélték, vagy ahol le szeretnék élni az életüket. Egyébként sem értjük, hogy mi szükség van erre, ha a zárt technológia mindent megold. Vagy mégsem?

Tisztelettel:
Fortuna Zoltán

Sajtómegjelenések időrendi sorrendben visszafelé

folyt köv…

Demokrata: 2013. szeptember 11. Ipari övezet című írása (lásd: Mi történt a héten a KEROX ügyben? 1. (09.09.-09.15.) bejegyzést)
 

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/134070_vegyi_uzem_ellen_tiltakoznak.html

http://m.blikk.hu/blikk_aktualis/rettegnek-a-diosdiak-az-uzemtol-2210007#&ui-state=dialog

http://www.szabadfold.hu/aktualis/bizalom_hijan_botrany_diosdon

http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=749:megismetldhet-e-vajon-a-civilek-sikere-diosdon-is&catid=65:vegyipar&Itemid=69

http://www.greenfo.hu/hirek/2013/08/05/ujabb-kornyezetszennyezes-diosd-kozepen

http://www.greenfo.hu/sajtoszoba/sajtotajekoztatok/2013/08/07/tuntetes-a-kerox-kft-diosdi-epitkezese-ellen

http://www.youtube.com/watch?v=mItkuTBOw4g 06:15-től

Volt egy nyúlfarknyi hír a nyomtatott Magyar Nemzetben is.

 

Ugyanakkor minden, az építkezést ellenző személy segítségére szükségünk van ezen a téren is. Aki olyan médiakapcsolatokkal rendelkezik, amely aktivizálható ebben az ügyben, kérjük, hogy keressen meg bennünket.

Mi történt a héten a KEROX ügyben? 1. (09.09.-09.15.)

Beindítjuk Mi történt a héten a KEROX ügyben? című „rovatunkat”, amelyben rendszeresen összefoglaljuk az adott hét történéseit.

 

Hétfőn reggel még a Blikk hétvégi írása izgatott bennünket (http://m.blikk.hu/blikk_aktualis/rettegnek-a-diosdiak-az-uzemtol-2210007#&ui-state=dialog), továbbá az, hogy lehet-e a lakosoknak esélye arra, hogy a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megítélje számunkra az ügyféli jogállást, így közigazgatási vonalon is tovább vihessük az ügyet. (A Pest Megyei Kormányhivatal másodfokú elutasító határozat ellen ezen a bíróságon lehetett fellebbezni.)

Ekkor kaptuk a hírt, hogy a KEROX Kft. nevében bizonyos Scherer Ferenc a szomszédos lakosokkal azt a hírt közölte, hogy a KEROX Kft. a folyamatban lévő építkezés már megkezdett kivitelezési munkáit végérvényesen leállította. Scherer úr eredetileg azért találkozott volna a lakosokkal, hogy ingatlanaik megvételéről tárgyaljon velük.

Délután a TV2 forgatott településünkön, amelyet az esti Tények című műsorban az egész ország láthatott (http://tv2.hu/musoraink/tenyek/134070_vegyi_uzem_ellen_tiltakoznak.html). A műsor átlagos nézettsége egy nyári mérés szerint 800ezer fő körüli. Lényeges, hogy az adásban már nem végérvényes leállításról, hanem felfüggesztésről volt szó.

Kedden rendkívüli képviselőtestületi ülésen voltunk. Az ülésen történtekről későbbi naplóbejegyzésben számolunk be.

Csütörtökön megjelent a Demokrata Ipari övezet című írása.

 

 

 

Pénteken eljutott a KEROX Kft. vezetőihez a cég Homokbánya úti telephelye körül élő 57 család által megbízott ügyvédi iroda felszólítása. Ennek lényege, hogy a lakosság felszólította a céget a bűz végérvényes megszüntetésre, ellenkező esetben további jogi lépéseket helyeztek kilátásba.

Szombaton tiltakozó közösségünk kialakította  véleményét az augusztus 29-ei képviselőtestületi ülésen elfogadott határozat értelmében létrehozott KEROX beruházást vizsgáló bizottságban való lakossági részvételről, továbbá egyeztettünk arról, hogy a közeljövőben milyen módon folytassa a lakosság a tiltakozását.

A bizottságról

Korábbi, „Képviselőtestületi ülésen jártunk” című bejegyzésünkben megemlítettük, hogy augusztus 29-én a Képviselőtestület döntött arról, hogy létrehoz egy bizottságot. Az ülésen sajnos nem vált világossá számunkra, hogy pontosan milyen hatáskörökkel rendelkezne a bizottság, kik lennének a tagjai stb. Éppen ezért az ülésen azt kértem, hogy írásban kapjam meg a határozat szövegét, és azt ígértem, hogy kézhezvételtől számított 3 napon belül a lakosság választ ad a felvetésre.

 

A határozatot jegyző úrtól szeptember 10-én a képviselőtestületi ülésen átvettem.

 

 

A lakosság a határozat szövegét és az építkezéssel kapcsolatban kialakult helyzetet tekintve az alábbi levelet küldte el elektronikusan polgármester úrnak és jegyző úrnak.

 

A képviselők többsége nem nyilatkozott

Korábbi naplóbejegyzésünkben említettük, hogy az alábbi kéréssel fordultunk a képviselőkhöz:

„Arra kérjük önöket, hogy aki úgy gondolja, hogy az adott területre nem akar műanyag- és porcelán gyártással foglalkozó ipari csarnokot, az a csatolt nyilatkozat aláírásával vállalja ezt fel.”

A Kereszténydemokrata Néppárt Diósdi Szervezete (dr. Aradszki András országgyűlési képviselő, Eőry Zsolt képviselő, a párt diósdi elnöke, valamint Dizseri András képviselő) 2013. szeptember 3-án tett nyilatkozatot, Bogó László pedig 2013. szeptember 5-én írta alá a képviselőknek megküldött nyilatkozatot. A többiek (Kőhidi Tamás, Madarász Arnold, Dr. Ostorházi László, Sohajda István, Dr. Varga Dániel) szeptember 14-ig nem reagáltak.

 

Nyilatkozzanak a képviselők!

Szeptember 4-én az alábbi levelet küldtem el Diósd város minden önkormányzati képviselőjének.

 „Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselő Urak!

A múlt heti (08.29.-ei) képviselő-testületi ülésen elhangzottakról beszámoltunk azoknak a civileknek, akik a KEROX építkezését ellenzők részéről aktívabbak az átlagosnál.

Egyöntetű volt az a vélemény, hogy akkor lehet egyáltalán arról beszélni, hogy leüljünk egy asztalhoz mint bizottság, és áttekintsük az építkezés helyzetét, ha tudjuk, hogy nem csak a lakosság, hanem a képviselőtestület tagjai is mögöttünk állnak, azonosan gondolkodunk az ügyben, közös a célfüggvény.

Miután a lakosság álláspontja az, hogy nem akarunk ipari termeléssel foglalkozó üzemet az adott területre, pont ehhez kérjük az önök támogatását, segítségét.

Megértettük, hogy a testület álláspontja az, hogy ebben a hatósági ügyben nincsen hatásköre, ugyanakkor véleménye, képviselt álláspontja minden képviselőnek van, lehet.

Úgy gondoljuk, hogy az adott területre sok mindent építhet a vállalkozó, csak éppen ipari termelést nem végezhet ott. A testületi ülésen többek részéről ezzel azonos vélemény hangzott el, és elhangzott az is, hogy az adott területen nem akarnak gyárat. Ennek a kijelentésnek a fontosságára ott, akkor, külön felhívtam a figyelmet.

Arra kérjük önöket, hogy aki úgy gondolja, hogy az adott területre nem akar műanyag- és porcelán gyártással foglalkozó ipari csarnokot, az a csatolt nyilatkozat aláírásával vállalja ezt fel.

Polgármester urat szeretnénk tisztelettel megkérni arra, hogy a csatolt nyilatkozatot tegye elérhetővé minden képviselő számára a Hivatalban, és működjön közre abban, hogy ezt a képviselők mihamarabb elérjék és aláírják.

Kérem Polgármester urat, hogy szeptember 10-ig (kedd) engem az ügyben keresni szíveskedjen azzal, hogy az aláírt ívet hol vehetem át. Gondolom addigra megszületik a testületnek a bizottság felállításával kapcsolatos végleges határozata is.

Vállaljuk, hogy a képviselő urak nyilatkozattételéről a diósdi lakosságot tájékoztatni fogjuk, az aláírt nyilatkozatot az interneten közzétesszük, mint bizonyságát annak, hogy a képviselőtestület az ügyben a lakosság oldalán áll.

Köszönettel:
Fortuna Zoltán”

Képviselőtestületi ülésen jártunk

         

Csak múlt szerdán kaptam a fülest, hogy a csütörtöki (08.29.) képviselőtestületi ülésen kettő, a KEROX-szal kapcsolatos ügy is lesz. Úgy tudtam, hogy több kisgyerekes anyuka is részt fog venni az ülésen, akik azért mennek el, mert bántja őket, hogy a hivatalban a gyerekeikről a KEROX üggyel kapcsolatban csak annyit mondtak, hogy „gyerekek sok mindent kibírnak, majd kiszellőzik a tüdejük”. Úgy éreztem, hogy mivel eddig is kiálltam a KEROX-szal kapcsolatos tiltakozás mellett, most is kötelességem ott lenni.

Polgármester úr felvezette a témát, megkérdezve jegyző urat, hogy az augusztus 7-ei tüntetésen tőlem átvett tiltakozási jegyzékre válaszul nekem átadott levélre kaptak-e válasz. Jegyző úr azt mondta, hogy nem. Ezt korrigáltam, és jegyzőkönyvbe mondtam, hogy www.antikeroxklub.blogspot.com oldalon reagáltunk a levélre. Kíváncsi leszek, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza-e majd az oldal címét. Ostorházi úr első hozzászólását azzal kezdte, hogy jelezte, hogy a hivatalnak van hivatalos címe meg internetes oldala. Gondoltam ez nekem szól, de úgy vagyok vele, hogy ha választ akartunk volna kapni a reakcióinkra, akkor a hivatalos címre írtunk volt. E napló célja annak a tájékoztatásnak a pótlása, amelyet a testület és a hivatal az ügyben a kezdetek óta elmulasztott.

A képviselők hosszasan vitatkoztak arról, hogy mi volt 20 éve, meg 10 éve, meg 5 éve, meg 3 éve… Ment az adok-kapok, gondoltam ez is nekünk szól, hiszen a hangnemet hallva és a testbeszédet figyelve, ők már biztosan lejátszották ezt párszor.

A múltbeli hibák hánytorgatásánál fontosabbnak tartottam pontosítani jegyző urat abban, hogy nem műanyaggyártás és kereskedelem lenne az üzem profilja, annak ellenére, hogy mindenhol ezt hallom, hanem műanyaggyártás és porcelángyártás. Ez azért fontos, mert ahogyan már ebben a blogban erről többször is írtunk a porcelángyártás a por miatt veszélyes. El is mondtam, hogy e blogon megtalálható az a bejegyzés, amelyből kiderülnek a porral kapcsolatos veszélyek. Polgármester urat pedig abban voltam kénytelen kijavítani, hogy nem a „környéken lakók” problémájáról van szó. Megemlítettem, hogy aláírásgyűjtő íveinket eddig Diósd 73 különböző utcájában élők írták alá. Megemlítettem azt is, és láttam, hogy ezt többen jegyzetelték, hogy a nagy iskola 180 méterre, a kis iskola, óvoda 230 méterre, az új óvoda, bölcsőde pedig 280 méterre van az üzem tervezett helyétől.

Arra a felvetésre, hogy a képviselőtestület elment az ügyben a falig, azért megjegyeztem, hogy árulják már el miért csak most beszélgetünk erről? Miért nem lehetett a lakosságot akkor tájékoztatni, amikor a KEROX 2012 szeptemberében beadta az építési engedély iránti kérelmet a Diósdi Polgármesteri Hivatalba? Az volt a képviselők válasza, hogy nem tudtak róla.

Butaság még mindig ezen rugózni, de nem tudom megemészteni. A KEROX tulajdonosainak múlt héten a Szabad Földben megjelent nyilatkozata szerint 2010-ben, a telekvásárlás előtt elvi hozzájárulást kértek a Polgármesteri Hivataltól arra vonatkozóan, hogy építhetnek-e a kiszemelt GKSZ-1 besorolású területre ipari gyártó üzemet. Vagy nem erre kérték az elvi jóváhagyást, vagy a hivatal munkatársai értelmezték furcsán a Helyi Építési Szabályzatot, és a néptől kapott hatalomtól megrészegülve gondolták azt, hogy teljesen természetes egy műanyag- és porcelángyártó üzem a kiszemelt területen. Nem ragozom. Akkor sem szólt senki a lakosoknak, mint ahogyan 2012 szeptemberében sem. A Polgármesteri Hivatal az ügyet suttyomban átadta Érdre, ahelyett, hogy megkérdezte volna a helyi lakosságtól, hogy mit akar, és húzta volna ameddig lehet. Ennek ellenére jegyző úr a testületi ülés szünetében odajött hozzám és azt mondta, hogy ezt az egészet mi civilek (a lakosság) rontottuk el. Ekkor majdnem padlót fogtam, és kérdeztem, hogy mégis ezt hogyan érti. Ha jól értettem azt mondta, hogy már 2011-ben meg kellett volna ezt az egészet állítanunk. Válaszom arra vonatkozott, hogy mi elhittük azt, amit jegyző úr a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának írt, miszerint, hogy lakossági tiltakozások miatt, jegyző úr tanácsára, a KEROX a fejlesztéstől elállt, továbbá az építési hatóság a terület lakóterületté történő átminősítését tervezi. Szóval nem gondolom, hogy a lakosság a hunyó, legfeljebb hiszékeny.

Visszatérve a tárgyalóteremhez. A napirendi pont lényege az volt, hogy a FIDESZ-KDNP frakció egy monitoring bizottság felállítását kezdeményezte, amelyik a beruházást és az üzemeltetését kísérné figyelemmel. A javaslat elérhető: http://www.diosdifidesz.hu/hirek/2013/08/26/a-diosdi-fidesz-kdnp-frakcio-beadvanya-a-kerox-kft-epitkezese-ugyeben/. Ez lényegében kiegészítette a testület korábban hozott döntését, miszerint létesüljön mérőállomás a tervezett helyszín közelében, valamint vegyenek fel környezetvédelmi mérnököt. (A mérőállomással kapcsolatban megjegyeztem, hogy mindjárt kettő kellene, hiszen a KEROX homokbánya úti telephelyén élőket ne írják le, annak ellenére, hogy elhangzott az ülésen, hogy az hozott rossz döntéseket, aki oda az építési engedélyeket kiadta, továbbá azok, akik az üzem ellenére oda költöztek. Elmondtam azt is, hogy azt sem tudjuk, hogy mit kellene mérni, erre elég nehéz lesz mérőállomást telepíteni.)

A javaslatról hosszú vita folyt több okból. Az egyik az, hogy Bogó képviselő úr beadott egy módosítót, amely elérhető a http://www.bogodiosdlaszlo.blogspot.hu/ oldalon az augusztus 28-ai naplóbejegyzés alatt. A másik, hogy nem sikerült tisztázni, hogy vannak-e hatásvizsgálatok, kell-e a GKSZ területen hatásterületet kijelölni (persze, hogy kell, hiszen az építési engedélyben is benne van, csak későbbre a használatbavételhez kötik), milyen lesz a bizottság személyi összetétele, és mi lesz a kompetenciája.

Elmondtam, hogy a lakosság minden segítségnek örül, de egy építési engedélyezési eljárásban egy dolog számít: a beadott dokumentáció, ami abban benne van arról lehet beszélni. A KEROX-tól bármit KÉRHET a bizottság, amennyiben az nem része a hivatalos dokumentációnak, az legfeljebb az elbeszélő költemény kategóriába fog tartozni. Miután a lakosság célja az, hogy az adott területre ne települjön gyártás, furcsa lesz, lenne a részvétele egy olyan bizottságban, amelyben arról egyeztetnek, hogy a gyárban mit fognak csinálni, milyen körülmények között, hogyan lehet annak a lakossággal való békés együttélését biztosítani.

Miután az ülésen nem sikerült szintetizálni, hogy pontosan ki mit akar, ezért azt kértük, hogy majd írják le, hogy mi lett a végleges döntés, és akkor 3 napot kérünk az arra vonatkozó válaszra, hogy részt kívánunk-e venni a bizottság munkájában vagy sem. Megjegyzem, ez az írásos összefoglaló a mai napi (09.08.) nem jutott el a lakossághoz, holott erre polgármester úrtól ígéretet kaptunk.

Számomra a legnagyobb siker az volt, hogy több testületi tagtól azt hallottam, hogy az adott területre nem szeretnének gyárat. Annak érdekében, hogy vállvetve küzdhessünk a közös cél érdekében, minden képviselőt meg kívánunk nyilatkoztatni arról, hogy tényleg nem szeretnének gyárat az adott helyre.

A témát érintő 2. napirendi pont lényege az volt, hogy fogadjon el egy nyilatkozatot a testület arról, hogy elítéli a Polgármesteri Hivatalban hallottakat. Lásd „Szálló por - a Városi legenda margójára” című korábbi naplóbejegyzésünket. E helyett leginkább az előterjesztőtől határolódtak el, hogy miért terheli a testületet pletykákkal. Ez is egy hozzáállás, csak számunkra érthetetlen.