Miért nincsen Diósdon elegendő szabadidős/rekreációs terület?

A Diósdhéjban minden számában beszámol arról, hogy kik a település újszülött lakosai. Az általános iskolában soha nem látott létszámú elsős kezdi meg tanulmányait ősszel. Bölcsőde épül. Örömteli hírek.

Ha ennyi a gyerek, akkor miért nincsen egy valamirevaló játszótér vagy sportpálya Diósdon, amit bárki használhatna? És ez nem a Budapestről kiköltözött „gyüttmentek” fővárosi igényei, szó sincs erről! Úton Érdre, a barkácsbolt után, a forgalomtól nem zavarva hatalmas játszótér és focipálya (és kosárlabda) található, több budapesti kerület megirigyelné. Számos kisvárosban is több 100 millió Ft-ot fordítottak arra, hogy XXI. századi játszótereket alakítsanak ki, Diósdhoz hasonló kertvárosias, falusias területeken. A cél az volt, hogy az emberek ne elkülönülve, a házuk mögötti keretben éljék életüket, hanem járjanak össze, és alakuljanak ki közösségek, amelyek később a település jövőjét jelenthetik. Irigylésre méltó előrelátás az adott város vezetőitől.

Ezzel szemben Diósdon mi van? A posta mellett a 70-es út zajában, bűzében játszhatnak a gyerekek 100nm-en, illetve van egy-két, zsebkendőnyi méretű saroktelek itt-ott, amely játszótérként funkcionál. Az említett játszóterek ráadásul siralmas állapotban vannak. A városi csapat labdarúgópályáját csak a versenyszerűen sportolók használhatják. (Legalábbis sehol nem olvasható ezzel ellentétes információ, illetve épül a kerítés is körben.)  Miért nincs bárki számára nyitva álló rekreációs terület, futópálya, sportpálya, „felnőtt játszótér”? Miért tilos a fűre lépni a Kápolnakertben?

A KEROX által érintett terület (Tisza utca, Petőfi Sándor utca, Tó utca) évtizedekig védősávként, kiserdőként funkcionált a valaha szebb napokat látott Csapágygyár és a falu között. A gyerekek sátraztak, játszottak, a focikapuk a mai napon még kint voltak. Miért ne lehetne játszótér, sportpálya továbbra is itt? Értjük, tudjuk, hogy magánkézben van a terület. Talán a telekcserét még jobban kellett volna erőltetni...

Reméljük, ezek a vezetők egyszer megértik, hogy a gyerekeknek, a fiatal családoknak nem új üzemek kellenek, hanem élhető környezet. Ezért jöttek Diósdra. Ők jelentik a település jövőjét.

Sztálinváros, Leninváros, Diósd…

Diósd 2013. július 15-én városi rangra emelkedett, ami kétségkívül számos előnnyel járhat, a közreműködőknek köszönet érte.

Ezt a címet remélhetőleg nem az iparosodás mértékével érdemeltük ki…

Akinek ilyen jól megy…

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának honlapján (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx) megtalálhatók a KEROX Kft. nyilvános beszámolói (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet).

 

Az adatokat értékelve elmondható, hogy a társaság rendkívüli mértékben prosperál a Diósdon folyó tevékenységből. Azt nem értjük, hogy akinek ilyen jól megy, az miért nem áldoz többet arra, hogy békében élhessen a település lakosaival?

 

Valami bűzlik...

Kovács Attila, a KEROX Kft. ügyvető igazgatója a 2011. január 24-én megtartott lakossági fórumon több száz ember előtt azt mondta, hogy amikor büdös van, akkor a Homokbánya út 77. szám környékén (ott van a KEROX működő üzeme) élők ne a KEROX-ot okolják, hanem a Kludit. Ez a határozott fellépés elbizonytalanított. Ha valaki nagy nyilvánosság előtt, csípőből megrágalmaz egy jónevű osztrák gyökerű céget, az biztos lehet a dolgában. Ma már tudom, hogy nem erről volt szó. A KEROX Kft. a www.e-jegjegyzek.hu oldalon elérhető nyilvános adatok szerint résztulajdonos a Kludi Kft.-ben. Ez persze nem jelenti azt, hogy 2,5 évvel ezelőtt is az volt.

 

„…Mert magamat kigúnyolom, ha kell,

De hogy más mondja, azt nem tűröm el.”
 

Cyrano de Bergerac (Orr monológ)

A hatásterület és az ügyfél fogalma

Lényeges kérdés a hatásterület és az ügyfél fogalma.

Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

Egy építési engedélyezési eljárásba akkor van joga bárkinek beleszólni, ha az eljáró hatóság megállapítja az ügyféli jogállását.

A hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. A hatásterületet a környezetvédelmi hatóság (esetünkben a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) állapítja meg, ugyanakkor a gyakorlatban (sajnálatos módon) ez úgy működik, hogy helyben hagyja a tervben szereplő megállapításokat. Tehát, ha a tervező azt mondja, hogy nincs hatásterület, akkor a hatóság ezt jellemzően nem vitatja.

Utalva korábbi bejegyzésünkre: „A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalását 2013. április 2-án adta ki (KTVF:2599-4/2013. számon). A Felügyelőség megállapította, hogy a KEROX Kft. által elvégeztetett akusztikai szakvélemény szerint éjszakai időszakban az üzem környékén lévő egyes ingatlanok esetében T~0,6-1 dB túllépés várható. Ez az érték állítólag számítási hibahatáron belüli, ezért az épület műszaki próbái során ellenőrző zajszintméréseket kell elvégezni, és az alapján meghatározni az éjszakai működés megvalósításához szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. A Felügyelőség zajvédelmi szempontú hatásterület kijelölését írta elő (a hatásterületről később). Mindezek időpontját az üzem műszaki próbáinak időpontjára tolta ki, azaz a használatbavételi engedély kiadását kötötte ehhez.

A Felügyelőség az építési engedély megszerzéséhez beadott dokumentációban található technológiai leírás alapján azt valószínűsíti, hogy az üzem működése során a levegő bűzzel fog terhelődni. A Felügyelőség megállapítja, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4.§-a értelmében tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Ezért előírta, hogy az üzem szellőzését úgy kell kialakítani, hogy megelőzhető legyen a lakosságot zavaró, szaghatással járó levegőterhelés.”

Sajnos nekünk, egyszerű állampolgárok számára ennek a következő az olvasata:

1. Toljuk el a hatásterület kijelölését későbbi időpontra.
2. Addig kijelölt hatásterület hiányában nehezen igazolható, hogy létezne bárki, akinek az   építkezés a jogos érdekét sértené.
3. Az előzőek alapján elutasítható (elutasításra is került a hatóságok által) az építkezés közelében élők ügyféli jogállás iránt beadott kérvénye.
4. Ha nincsenek ügyfelek, nem kell senkit bevonni, az építkezés zavartalanul folyhat.
5. A használatbavétel pedig már egy másik szituáció.

A Helyi Építési Szabályzat

Korábbi bejegyzésünkben utaltunk rá, hogy a diosd.hu-ról letölthető Helyi Építési Szabályzat az érintett területet GKSZ-1 kategóriába sorolja. A Szabályzat szerint a GKSZ-1 jellegű építési övezetben elhelyezhető „mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, üzemanyagtöltő, sportépítmény, valamint az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető egyéb közösségi szórakoztató épület.”

 

Kulcskérdés, hogy mit tekintünk nem jelentős zavaró hatásnak?

Korábbi bejegyzésünkből idézünk:

„A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalását 2013. április 2-án adta ki (KTVF:2599-4/2013. számon). A Felügyelőség megállapította, hogy a KEROX Kft. által elvégeztetett akusztikai szakvélemény szerint éjszakai időszakban az üzem környékén lévő egyes ingatlanok esetében T~0,6-1 dB túllépés várható. Ez az érték állítólag számítási hibahatáron belüli, ezért az épület műszaki próbái során ellenőrző zajszintméréseket kell elvégezni, és az alapján meghatározni az éjszakai működés megvalósításához szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. A Felügyelőség zajvédelmi szempontú hatásterület kijelölését írta elő (a hatásterületről később). Mindezek időpontját az üzem műszaki próbáinak időpontjára tolta ki, azaz a használatbavételi engedély kiadását kötötte ehhez.

A Felügyelőség az építési engedély megszerzéséhez beadott dokumentációban található technológiai leírás alapján azt valószínűsíti, hogy az üzem működése során a levegő bűzzel fog terhelődni. A Felügyelőség megállapítja, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4.§-a értelmében tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Ezért előírta, hogy az üzem szellőzését úgy kell kialakítani, hogy megelőzhető legyen a lakosságot zavaró, szaghatással járó levegőterhelés.”

 

A tervezett üzem paraméterei

A KEROX Kft. a Tisza utca, Petőfi Sándor utca és Tó utca által határolt területen (hrsz.: 2321/7) műanyaggyártással, porcelángyártással és szerszámgépgyártással foglalkozó üzemet kíván létrehozni.

 Az építkezésről sokat megtudhattunk a 2011. január 24-én megtartott lakossági fórumon. (A dátum nem tévedés. Az építkezést a cég először 2010-2011-ben akarta elkezdeni.) Ugyanakkor a társaság ez év májusában az építkezéshez már jogerős építési engedélyt kapott, amelynek száma: 838/38/2013. Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy ezt milyen módon tehetjük közkinccsé. Amíg ebben nem látunk tisztán, elmeséljük, hogy miről olvastunk benne. Az engedélybe az Érdi Építéshatóságnál lehet betekinteni.

Az eljáró hatásághoz az iratanyag 2012. november 23-án érkezett meg, amelyet a Pest Megyei Kormányhivatal 2012. november 16-án kelt végzésével jelölt ki az eljárás lefolytatására (a dátum fontos, erre egy későbbi bejegyzésben még visszatérünk).

Az üzem, amelyet a helyszínen kihelyezett táblán szerényen csak „csarnoképületként” definiálnak, kétszintes lesz, hasznos alapterülete ~4100 m2, bruttó alapterülete ~3800 m2. Ahogyan a csatolt űrfelvételen látható, a tervezett üzem Diósd geometriai középpontjában helyezkedne el, közintézményektől (iskola, óvoda, sportpálya) légvonalban néhány száz méterre.

 

 

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érd Katasztrófavédelmi Kirendeltsége az üzem épület és a szomszédos lakóépületek közötti tűztávolságot 12,15 méterben határozta meg. Ez lényegében azt jelenti, hogy legalább ekkora helyet kell hagyni ahhoz, hogy a tűzoltók az épület mögé tudjanak menni, és ott olthassanak, ha valami gond van. Az üzem fala és a szomszédos lakóházak közötti távolság kb. 15 méter lenne!

 Az engedély nem tartalmazza, de a 2011. január 24-én megtartott lakossági fórumon elhangzott, hogy az üzem folyamatos munkarendben, három műszakban fog működni.

 A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalását 2013. április 2-án adta ki (KTVF:2599-4/2013. számon). A Felügyelőség megállapította, hogy a KEROX Kft. által elvégeztetett akusztikai szakvélemény szerint éjszakai időszakban az üzem környékén lévő egyes ingatlanok esetében T~0,6-1 dB túllépés várható. Ez az érték állítólag számítási hibahatáron belüli, ezért az épület műszaki próbái során ellenőrző zajszintméréseket kell elvégezni, és az alapján meghatározni az éjszakai működés megvalósításához szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. A Felügyelőség zajvédelmi szempontú hatásterület kijelölését írta elő (a hatásterületről később). Mindezek időpontját az üzem műszaki próbáinak időpontjára tolta ki, azaz a használatbavételi engedély kiadását kötötte ehhez.

A Felügyelőség az építési engedély megszerzéséhez beadott dokumentációban található technológiai leírás alapján azt valószínűsíti, hogy az üzem működése során a levegő bűzzel fog terhelődni. A Felügyelőség megállapítja, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4.§-a értelmében tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Ezért előírta, hogy az üzem szellőzését úgy kell kialakítani, hogy megelőzhető legyen a lakosságot zavaró, szaghatással járó levegőterhelés.

 

Összegzésül:

Lehet, hogy mi olvassuk rosszul, de a Felügyelőség az épületről és az ott folyó tevékenységről nem azt valószínűsíti, hogy hatást fog gyakorolni a lakosságra? Ennek ellenére, ha jól értjük, az üzem megépítését engedélyezi azzal, hogy a zaj és a bűz ügyét majd később kell rendezni, ennek hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. Hát nem nyugodtunk meg.

Miért jött létre e napló?

Hosszútávon egy olyan fórumot, felületet szeretnénk biztosítani a diósdi lakosok számára, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy az ÉLHETŐ DIÓSD-dal kapcsolatos hírek, információk, felhívások megjelenhessenek. Erre utal blogunk főcíme: Élhető Diósdért!

 

Rövidtávon sokkal konkrétabb cél vezérel bennünket. E naplóba tett bejegyzéseinkkel kívánjuk nyomon követni a KEROX Kft. Diósd Tisza utca, Petőfi Sándor utca és Tó utca által határolt területre tervezett műanyag- és porcelángyártással foglalkozó üzemével kapcsolatos történéseket. Félreértés ne essék, nem az építkezés pillanatait akarjuk megörökíteni az utókornak, e blog a lakossági tiltakozás egyik fóruma! Erre utal blogunk alcíme: Antikerox.

 

Céljaink megvalósításához minden segítséget szívesen veszünk, és természetesen kíváncsiak vagyunk e blog olvasóinak megjegyzéseire is. Élhető Diósdot akarunk!

Fakivágás

Elkezdték kivágni az érintett területen lévő fákat!
 

Az építési engedélyben (838/38/2013 PBA) az Érdi Építésihatóság engedélyezte 4 db díszfa, 11 db 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű, 16 db 20 cm-nél kisebb törzsátmérőjű fa kivágását, azzal a megjegyzéssel, hogy a fák kivágásával kapcsolatosan a helyi szabályozásban foglaltak az irányadók.

 
A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 71. § (9)-(11) pontjai az alábbiak:

„(9) A fák védelme érdekében a gyümölcsfák és az üzemtervezett erdőterületen álló faállomány, valamint a 3. számú függelékben felsorolt agresszíven gyomosító, vagy allergén fafajok 20 cmnél kisebb törzsátmérőjű, spontán betelepült egyedeinek kivételével fa kivágása esetén a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell A pótlás mértéke legalább a kivágott fa 1 méter magasságban mért törzsátmérőjének a másfélszerese.

(10) A pótlásként ültetendő fák törzsátmérőjének egyenként legalább 6,0 cm-nek kell lennie. A fapótlás mértékébe nem számíthatók be az ültetést követő vegetációs időszakban elpusztult faegyedek. Ezek pótlásáról újra gondoskodni kell.

(11) A visszapótlásra szánt növényzetet az építési telken belül, vagy annak közelében, az Önkormányzat által kijelölt területen kell telepíteni.” Élővilág, élőhelyek védelme, tájvédelem fejezet

 

 

 

Diósdhéjban - 2013. júliusi szám vonatkozó cikke

Elindult az építkezés

Sajnos a mai napon fa tartóoszlopokat helyeztek el a terület családi házak felőli oldalán!

A Tisza utca felől pedig egy tájékoztató tábla látható, a most kezdődő építkezésről.

 

Mondhatjuk pofára esésnek?

FOGJUNK ÖSSZE!!!! LÉPJÜNK FEL!!!