2013. július 28., vasárnap

A hatásterület és az ügyfél fogalma

Lényeges kérdés a hatásterület és az ügyfél fogalma.

Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

Egy építési engedélyezési eljárásba akkor van joga bárkinek beleszólni, ha az eljáró hatóság megállapítja az ügyféli jogállását.

A hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. A hatásterületet a környezetvédelmi hatóság (esetünkben a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) állapítja meg, ugyanakkor a gyakorlatban (sajnálatos módon) ez úgy működik, hogy helyben hagyja a tervben szereplő megállapításokat. Tehát, ha a tervező azt mondja, hogy nincs hatásterület, akkor a hatóság ezt jellemzően nem vitatja.

Utalva korábbi bejegyzésünkre: „A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalását 2013. április 2-án adta ki (KTVF:2599-4/2013. számon). A Felügyelőség megállapította, hogy a KEROX Kft. által elvégeztetett akusztikai szakvélemény szerint éjszakai időszakban az üzem környékén lévő egyes ingatlanok esetében T~0,6-1 dB túllépés várható. Ez az érték állítólag számítási hibahatáron belüli, ezért az épület műszaki próbái során ellenőrző zajszintméréseket kell elvégezni, és az alapján meghatározni az éjszakai működés megvalósításához szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. A Felügyelőség zajvédelmi szempontú hatásterület kijelölését írta elő (a hatásterületről később). Mindezek időpontját az üzem műszaki próbáinak időpontjára tolta ki, azaz a használatbavételi engedély kiadását kötötte ehhez.

A Felügyelőség az építési engedély megszerzéséhez beadott dokumentációban található technológiai leírás alapján azt valószínűsíti, hogy az üzem működése során a levegő bűzzel fog terhelődni. A Felügyelőség megállapítja, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4.§-a értelmében tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Ezért előírta, hogy az üzem szellőzését úgy kell kialakítani, hogy megelőzhető legyen a lakosságot zavaró, szaghatással járó levegőterhelés.”

Sajnos nekünk, egyszerű állampolgárok számára ennek a következő az olvasata:
  1. Toljuk el a hatásterület kijelölését későbbi időpontra.
  2. Addig kijelölt hatásterület hiányában nehezen igazolható, hogy létezne bárki, akinek az   építkezés a jogos érdekét sértené.
  3. Az előzőek alapján elutasítható (elutasításra is került a hatóságok által) az építkezés közelében élők ügyféli jogállás iránt beadott kérvénye.
  4. Ha nincsenek ügyfelek, nem kell senkit bevonni, az építkezés zavartalanul folyhat.
  5. A használatbavétel pedig már egy másik szituáció.

1 megjegyzés:

  1. Úgy gondolom,hogy a hatásterület kijelőlésének hiánya talán a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felelőssége,mert ne a tervező állítását,hanem a valóságos képnek megfelelően kellett volna eljárni.
    Talán ennek a felügyeletnek is kellene írni,hogy jelöljön ki hatásterületet.
    Baksa Ági

    VálaszTörlés