Ügyfél az a természetes vagy jogi személy,
továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos
érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve
a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
Egy építési engedélyezési eljárásba akkor
van joga bárkinek beleszólni, ha az eljáró hatóság megállapítja az ügyféli
jogállását.
A hatásterület az a terület vagy térrész,
ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a
környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. A hatásterületet a környezetvédelmi
hatóság (esetünkben a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi
és Vízügyi Felügyelőség) állapítja meg, ugyanakkor a gyakorlatban (sajnálatos módon) ez úgy
működik, hogy helyben hagyja a tervben szereplő megállapításokat. Tehát, ha a
tervező azt mondja, hogy nincs hatásterület, akkor a hatóság ezt jellemzően nem
vitatja.
Utalva korábbi bejegyzésünkre: „A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalását 2013. április 2-án adta ki (KTVF:2599-4/2013. számon). A Felügyelőség megállapította, hogy a KEROX Kft. által elvégeztetett akusztikai szakvélemény szerint éjszakai időszakban az üzem környékén lévő egyes ingatlanok esetében T~0,6-1 dB túllépés várható. Ez az érték állítólag számítási hibahatáron belüli, ezért az épület műszaki próbái során ellenőrző zajszintméréseket kell elvégezni, és az alapján meghatározni az éjszakai működés megvalósításához szükséges zajcsökkentési intézkedéseket. A Felügyelőség zajvédelmi szempontú hatásterület kijelölését írta elő (a hatásterületről később). Mindezek időpontját az üzem műszaki próbáinak időpontjára tolta ki, azaz a használatbavételi engedély kiadását kötötte ehhez.
A Felügyelőség az építési engedély megszerzéséhez beadott
dokumentációban található technológiai leírás alapján azt valószínűsíti, hogy
az üzem működése során a levegő bűzzel fog terhelődni. A Felügyelőség
megállapítja, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4.§-a értelmében tilos
a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése,
továbbá olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Ezért előírta,
hogy az üzem szellőzését úgy kell kialakítani, hogy megelőzhető legyen a
lakosságot zavaró, szaghatással járó levegőterhelés.”
Sajnos nekünk, egyszerű
állampolgárok számára ennek a következő az olvasata:
- Toljuk el a hatásterület kijelölését későbbi időpontra.
- Addig kijelölt hatásterület hiányában nehezen igazolható, hogy létezne bárki, akinek az építkezés a jogos érdekét sértené.
- Az előzőek alapján elutasítható (elutasításra is került a hatóságok által) az építkezés közelében élők ügyféli jogállás iránt beadott kérvénye.
- Ha nincsenek ügyfelek, nem kell senkit bevonni, az építkezés zavartalanul folyhat.
- A használatbavétel pedig már egy másik szituáció.
Úgy gondolom,hogy a hatásterület kijelőlésének hiánya talán a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felelőssége,mert ne a tervező állítását,hanem a valóságos képnek megfelelően kellett volna eljárni.
VálaszTörlésTalán ennek a felügyeletnek is kellene írni,hogy jelöljön ki hatásterületet.
Baksa Ági